[ Pobierz całość w formacie PDF ]
volna közöttük, miután gyorsan eltüntetett egy fél szendvicset.
A ma esti balesetig minden rendben volt felelt gyorsan Charlotte, és
kerülte a férfi tekintetét. Nem tudom, mi tört rám. Általában nem vagyok
ennyire érzékeny, de ennek a szerencsétlen, vérzQ állatnak a látványa
nagyon megindított.
Az ilyesmi engem sem hagy érintetlenül felelte a férfi, aki annak
ellenére, hogy gyakran hoztak hozzá elgázolt állatokat, nem tudta meg
szokni a vér látványát. A helyzet reménytelensége, az élettel szembeni
teljes tiszteletlenség nyilvánult meg ezekben az esetekben, s mindez
feldühítette a férfit.
Örülök, hogy otthon találtalak szólt Charlotte szemlesütve.
Fogalmam sincs, mit tettem volna máskülönben.
Én is örülök, hogy találkoztunk mondta a férfi, miközben átnyúlt az
asztal fölött, és megfogta az asszony kezét. Ez a kéz ugyanolyan finom,
sima és puha volt, mint amilyennek elQször érezte.
A tekintetük egymásba fonódott, s közben mindketten elmosolyodtak. A
férfi nem értette, miért is érzi magát ilyen kellemesen ennek az
asszonynak a jelenlétében. Pedig napokon keresztül küzdött az ellen, hogy
találkozzanak, és lám hiába. Talán fölösleges aggódnia a jövQ miatt,
gondolta. Inkább csak a pillanatnak kellene élnie. Legalábbis ezt sulykolja
36
az összes önismereti könyv. Éljünk és szeressünk. Éljünk akárcsak
egyetlen napnak, egyetlen csóknak.
Egy örökkévalóságnak tqnQ pillanat után Charlotte levette a tekintetét a
férfiról.
Kérjünk desszertet? kérdezte Jason.
Charlotte belenézett az étlap korlátozott választékába.
Engem fQként a házilag készített csokis sütemények hoznak lázba
vallotta be Jason.
Nem hiszem, hogy tartanak ilyesmit& Vagy az én sütésemre
gondoltál? kérdezte az asszony, és a szeme olyan mélykék és olyan
igézQ volt, mint a fényekkel teli, nyári égbolt.
A férfi lelkesen bólogatott.
Meggondoltam magam, neked van igazad.
Ez a hang elfúlt és kissé izgatott volt.
Mivel kapcsolatban?
Tényleg a hasamon keresztül vezet az út a szívemhez.
Charlotte kissé zavarba jött. Szépsége, gyöngédsége újra felkavarta a
férfit. Úgy érezte, hogy a tekintete teljesen rabul ejti. Szerette volna, ha
ezt az érzést a fáradtságára foghatta volna, de tudta, hogy ez nem így
van.
Szereted a softballt? kérdezte Jason, s váratlan kérdésével magát is
meglepte.
Továbbra is kerülve a férfi tekintetét, Charlotte bólintott.
Vagy legalábbis jobban értem a softballt, mint a kosárlabdát tette
hozzá nehezen lélegezve.
A fivéreimmel minden szombaton játszunk. Volna kedvetek eljönni
Carrie-vel?
Igen bólintott Charlotte.
* * *
A hazafelé vezetQ utat teljes szótlanságban tették meg. Jason tudta,
hogy újra meg fogja csókolni Charlotte-ot. El sem tudta volna képzelni,
hogy nem így történik.
Az asszony talán ki is találta a szándékát, mert mihelyt az autó motorja
megállt, keze az ajtó kilincsére rebbent. A férfinak az volt a benyomása,
mintha a nQ valami riadt kis madárka lenne, aki ugyan szabadulna, bár
moccanni sem képes.
Jason hangosan dobogó szívvel hajolt az asszonyhoz, és arra gondolt, a
nQ is ugyanolyan izgalomban lehet, mint Q. Charlotte pedig
csigalassúsággal csusszant Jason felé, aki annyira vágyott a csókjára, mint
sivatagi vándor egy csepp éltetQ vízre. Az egy hétnyi távollét olyannak
tqnt, mintha egy egész élet telt volna el közben.
Charlotte nem engedte teljesen magához az Qt egyre hevesebben
csókoló férfit, és egy kis idQ után el is tolta magától.
Hagyd abba! próbált ellenkezni, de a férfi érezte, hogy az asszony
egész teste kellemesen beleborzongott az elQbbi csókba.
Jason kelletlenül hátrébb húzódott. Egymás szemébe néztek, aznap este
másodszor ennyire alaposan, s Jasonnak az volt a benyomása, mintha a nQ
37
megijedt volna. Nem értette, hogy miért. Szerette volna megnyugtatni,
ezért megsimogatta az arcát.
Carrie aggódni fog jegyezte meg Charlotte.
Jason semmit sem szólt erre.
Elmondani sem bírom, milyen hálás vagyok, hogy megmentetted
Pamacsot.
A férfi továbbra is hallgatott.
Jason! suttogta Charlotte. Ne nézz így rám!
Hogyan?
Mintha megint meg akarnál csókolni.
Pedig szeretnélek válaszolt a férfi, és szavait tettek követték.
Jason észrevette, hogy kiszálláskor reszket az asszony. Úgy tqnt, hogy
már szeretne megfutamodni.
Jó éjszakát! köszönt Jason tettetett jókedvvel. Akkor szombaton
reggel! kiáltott még utána.
Hánykor? fordult vissza Charlotte.
Fél tízkor. Korai?
Addigra készen leszek.
Pamacs miatt hívlak majd holnap reggel.
Az jó lesz felelte az asszony elkerekedett szemmel, mint aki néhány
percre szemlátomást meg is feledkezett a kutyáról. Mindenképpen
tette hozzá a nQ, majd pénztárcájából elQvett egy névjegykártyát, és
visszamenve a férfihoz, kezébe nyomta. Rajta van az irodai
telefonszámom is. Kilenc után bent vagyok.
Hívni foglak.
Jó éjt!
Jó éjt! visszhangozta a férfi, és a lakása felé indult.
De még öt perce sem volt otthon, amikor újra megszólalt az ajtócsengQ.
Kétségtelen, hogy semmi kedve sem volt már társasághoz, de mint az
épület tulajdonosa és gondnoka nem tehette meg, hogy nem nyit ajtót.
Meglepetésére Carrie állt vele szemben, kezében egy mqanyag tál.
Ezt itt neked hoztam.
ÉrtetlenkedQ arckifejezéssel vette át a lánytól, amit hozott.
Anya megkért, hozzak neked némi csokis aprósüteményt mondta
széles vigyorral az arcán a lány.
38
5.
Anya, te tök jól nézel ki.
Ez nem igaz& Szörnyen nézek ki méltatlankodott Charlotte,
miközben a tükörben méregette magát. Bizonyára nem volt észnél, amikor
Carrie unszolására belement, hogy divatosan elQre koptatott farmert
vegyen. Nem elég, hogy egy csomó pénzt kiadott érte, ráadásul most még
úgy is néz ki ez a gatya, mintha már vagy tíz éve csak a padláson
porosodott volna.
Úgy viselkedsz, mint valami kisgyerek húzta el a száját Carrie anyja
finnyáskodását látva. Csak egy softball mérkQzésre megyünk, nem pedig
korzózni.
De eddig miért nem mondtad, hogy a combjaim ennyire& ennyire
vastagok? kiáltott Charlotte kétségbeesetten. Egyetlen nQ sem húzna
fel olyan nadrágot magára, melyben a lába úgy mutattak, mint valami
dagadt virsli. Nem megyek sehova!
Carrie elhqlve figyelte anyját.
Hívd fel Jasont! javasolta az anyja. Mondj neki& mondj bármit! De
találj ki valami kifogást!
Ugye, ezt nem mondod komolyan?
Tedd csak, amit mondok!
Ott lesz a családja is jegyezte meg Charlotte a pánik határára jutva.
Nem mutatkozhatok így, amikor elQször találkozok a testvéreivel és a
sógornQivel.
Hát, ha ez ennyire zavar, akkor öltözz át! zárta rövidre a
beszélgetést a lánya.
Mintha lett volna, mit felvennie. A ruhatárában más sem volt, mint üzleti
kosztümök, és melegítQnadrágok. Olyan köztes ruhái nem voltak. Arra
nemigen volt pénze, hogy mindkettejüknek vásároljanak farmert, de Carrie
rábeszélésére és a hitelkártyáját megterhelve mégis túlköltekezett. Még
szerencse, hogy Jason semmit sem kért a kutya ápolásáért.
Nem fogom felhívni Jasont jelentette ki Carrie önérzetesen.
Csökönyössége csak az öszvérekével mérhetQ. Ezt az anyja számtalanszor
tapasztalhatta.
Charlotte halkan motyogott valamit a lánya bejelentésére, majd
beviharzott a szobájába, és lehuppant az ágya sarkára. A bevásárló
körútjukig Charlotte teljesen megfeledkezett az esedékes találkozásról, és
teljes figyelmét Pamacsnak szentelte. Közben aztán az is kiderült, hogy
már nemcsak softball mérkQzésrQl van szó, hanem hússütés lesz, ahova a
férfi több családtagja is bejelentkezett.
Anya! szólította meg gyöngéden Carrie. Mi a baj?
Charlotte vállat vont, mivel nem tudta, miként mondhatná el, miért
annyira ideges.
Bár sose fogadtam volna el a meghívást!
De miért? próbálta megtudni Carrie, és az anyja mellé ereszkedett az
ágyra. Én egész héten erre vártam. Gondolj csak arra, mennyi alkalmam
39
nyílik arra, hogy kisgyerekekre vigyázzak. Jason családja valóságos
kincsesbánya lesz számomra. Ugye, elmegyünk?
[ Pobierz całość w formacie PDF ]